Miközben az ünnep éppen a tetőfokára hág, addig farpofáink egyszerre rezzennek az izgalomtól, vajon mi fog történni vasárnap a Sunderland ellen, mert már rohadtul unjuk, hogy csapatunk futballja nélkül telt el a hétvége. Sok mindenről addig nem tudunk mi sem értekezni, szóval ehelyett itt van 15 mérkőzés, amelyek kétség kívül a legjobbak közé tartoznak az elmúlt 15 évből, mivel nem egész egy hónappal ezelőtt ünnepelhettük a regnálást is.

Hajtás után videó-szoba wengeri mesterművekkel, mert megérdemeljük, s mert a múltba révedni igenis kellemes dolog, ha már ilyen nosztalgikus hangulatban vagyunk.

15. Walking in Bergkamp's Wonderland (2005)

Kezdésként itt van az a mérkőzés, melytől minden Ágyús magához nyúl. Dennis Bergkamp egy nappal a 36.(!!!) születésnapja után olyat tett, amire minden futballrajongó emlékezni fog. Bárki, aki szeretne többet tudni a futballról, az most kapcsoljon ki mindent, zárja be a szobája ajtaját és... Ahh.

14. Winterburn gólja a Stamford Bridge-en (1997)

Az 5 gólos londoni derbi leginkább Nigel hatalmas gólja miatt marad emlékezetes. Gus Poyet szerezte meg a vezetést a Kékeknek, majd Bergkamp duplázott, aztán Zola egyenlített. Utána történt ez:

13. Nwankwo Kanu elképesztő produkciója (1999)

15 perc volt hátra a mérkőzésből, mikor még a Chelsea vezetett 2-0-ra Tore Andre Flo és Dan Petrescu találataival. Aztán Kanu színre lépett, gyorsan vert kettőt, majd jött a harmadik, amit klaviatúrán keresztül nehéz képernyőre vinni, szóval inkább sasolj!

12. Wenger első duplája (1998)

Miután megnyerték a bajnokságot az Everton ellen (később erről még lesz szó), az új kor Arsenalja a Newcastle-lel csapott össze az FA kupa döntőjében. Különösebben nem volt jó mérkőzés, mégis kiemelt jelentőséggel bír az Ágyús történelemben, hiszen igen sok személyében kétkedőt hallgattatott el ezen a napon Arséne Wenger.

11. Az a bizonyos Leicester elleni tripla (1997)

Ladies and Gentleman: Dennis Bergkamp again. Pure genius.

10. Bernabeu (2006)

A 2005-06-os nagy BL menetelésnek egy kiemelt állomása volt ez, hiszen addig egyetlen angol csapatnak sem sikerült megvernie a Real Madridot otthonában. Ezen az estén olyan nevek sorakoztak a királyiak csapatában, mint Zidane, Ronaldo, Raul, s hát a kapuban a világ akkori legjobb hálóőre, Iker Casillas állt. Fabregas passzolt Henry-hoz, aki vágtázni kezdett a kapu felé, lelépte Ronaldot, Mejiát, Gutit és Ramos-t is, s bizony kifogott Casillas-on is. A Madrid próbálkozott ugyan, de a Kolo Toure vezette, beton szilárdságú védelmet ők sem tudták feltörni. Henry megszerezte 34. BL gólját, s kitárt karokkal repült a 3500 fős Ágyús szurkolói kíséret felé. Historical.

9. A feltámadás (2007)

A nyerskolbászképű Ronney szerezte meg a vezetést a Unitednek "jó szokásához" híven, így fennállt annak a veszélye, hogy az Arsenal elveszti első Emirates-beli mérkőzését Ferguson csapata ellen. Ez egészen a 83. percig tartott, mikor is Rosicky beadását Robin van Persie tette be van der Saar kapujába, amihez hozzátartozik, hogy a nagy ünneplésben eltörte a lábujját, így abban szezonban már nem is láthattuk játszani. Majd eljött a hosszabbítás, s hát Henry. Az utolsó előtti gólja Arsenal mezben. FEJJEL. Az új stadion meg majdnem összeszakadt a megvadult gúnárok alatt.

8. FA kupadöntő (2002)

Egy évvel korábban Michael Owen duplájával verte meg a Liverpool Wenger csapatát a döntőben, 2002-ben viszont nem kegyelmeztek az Ágyúsok a Chelsea-nek. Az Arsenal végig dominált a mérkőzésen, melynek eredménye az lett, hogy a 70. percben Ray Parlour minden idők egyik legnagyobb kupadöntős gólját akasztotta a jobb felsőbe. 10 perccel később Freddie Ljungberg indult meg a felezővonaltól, 3 védőn is átverekedte magát, majd szintén a jobb felsőbe csavart. S még csak ezek után mentünk az Old Traffordra, de erről egy picit később.

7. Thriller at North London (2004)

Tottenham - Arsenal 4-5. Mégis mit lehet ehhez még hozzátenni? Fuck all ya Yids!

6. Az utolsó mérkőzés a Highbury-ben (2006)

A Highbury volt az a stadion, ami rendkívül közel állt a játékosokhoz (szó szerint), valamint a rajongókhoz, s 93 éven keresztül volt otthona az Arsenal futballklubnak. Történelmi jelentőségű helyszín volt, hiszen a stadion "szemtanúja volt" többek közt Chapman csodájának a 30-as években, a 70-es évek duplázó csapatának, s nem mellesleg Wenger veretlen együttesének. S amikor Thierry Henry megcsókolta a gyepet a 3. gólja után 2006. május 7-én, mindenki tisztában volt azzal, hogy egy korszak lezárult. Talán nem tartasz nagyképűnek, ha azt írom, jelen voltam. Nehéz is most megküzdeni az érzelmeimmel...

5. Henry's Magic (2003 Inter Milan - Arsenal 1-5)

Az Arsenal annak tudatában érkezett a San Siroba, hogy ha kikapnak, akkor elbúcsúzhatnak a Bajnokok Ligájától, amit nehezített az is, hogy az Inter 3-0-ra győzött a Highbury-ben az első találkozón. Thierry Henry viszont megmutatta, hogy miért is ő a világ valaha pályára lépett legnagyobb csatára. Azon az estén a szurkolók átköltötték a "One-nil to the Arsenal" dalt "Five-one in the San Siro"-ra, a többit elmondják a képsorok.

Inter Milan 1-5 Arsenal by robertomaspa

4. 2011. február 16.

5 perc alatt két gyönyörű gól a világ jelenlegi legjobb csapatának, 1-0-ról fordítva. Örökre a retinánkba égett, nagy kár, hogy utána teljesen leállt a gépezet, s azóta sem sikerült feltámadnia.

3. Az első Premier League trófea (1998)

Wenger jött, látott, majd 10 hónap alatt győzött, pedig nem indult valami fényesen a 97/98-as pontvadászat. December 13-án 3-1-re kaptak ki a Highbury-ben, ez viszont a katalizátora volt egy 26 meccses veretlenségi sorozatnak. Az utolsó 3 fordulóban 3 pontot kellett szerezni a bajnoki címhez, s mivel a Pool és az Aston Villa elleni találkozók nem tűntek sétagaloppnak, így a május 3-án megrendezett Everton elleni ütközet kardinális fontosságú volt. Öngóllal nyitott az Everton, majd Overmars duplázott, mégis az idény legszebb pillanata az volt, amikor Bould ugratta ki védőtársát, Tony Adams pedig nem teketóriázott. Ebben az egy támadásban benne volt mindaz, ami később következett:

2. Wiltooooooord! (2002)

Sylvain Wiltord nevét sosem fogják elfelejteni az Arsenal szurkolók azután a gól után, amit az Old Traffordon lőtt honfitársának, Fabien Bartheznek, s amivel az Ágyúsok dupláztak. Arséne támadógépezete a 2001-2002-es szezonban reneszánszát élte, lévén minden egyes bajnoki mérkőzésen sikerült gólt szereznie csapatának, az utolsó 13 mérkőzésüket pedig veretlenül hozták le, ennek köszönhetően egy pont is elég lett volna a bajnoki címhez a United otthonában. Parlour szerzett labdát, majd Ljungberg tört be a tizenhatosra, lövését még védte Barthez, de a kipattanót Wiltord csúnyán beverte.

1. Az Invincibles bajnoki címet ünnepelhetett a White Hart Lane-en (2004)

Ugyan mi okozhat nagyobb örömöt annál, mint megnyerni a PL-t az Old Traffordon? Természetesen az, ha ez a Tottenham otthonában történik, 1971 után már másodszor. Ez volt a 134. North London Derby, s ekkor már 33 meccs óta veretlenek voltunk a bajnokságban, tehát csak az volt a kérdés, mikor alakítanak úgy a riválisaink, hogy ünnepelni lehessen. Mivel a Chelsea korábban kikapott a Newcastle-től, így Wenger csapatának elég volt 1 pont ahhoz, hogy megkoronázzák azt a csodálatos szezont. Bergkamp és Henry összjátékának köszönhetően Vieira már a 3. percben megszerezte a vezetést, majd a félidő végén beköszönt a THam réme, Pirés is. Az Arsenal ezután erősen kiengedett, így a meccsbe visszajött az ősi rivális, de csak egy döntetlenre futotta tőlük, tehát a lefújás után kezdődhetett az ünneplés, majd nyithatták a történelemkönyveket.

Remegnek a végtagjaid? Aha, vágom...